Bagaran – az ókori Örményország elfeledett fővárosa a török határ közelében
Törökország legszélén, ott, ahol Kars tartomány szinte már az örmény határhoz ér, az Akhurjan folyó kiszáradt partja melletti mezőn áll a kis kurd falu, Kilittaşı. Házai és kertek alatt egy ősi város szunnyad. Bagaran – Örményország egyik történelmi fővárosa, amelyet a Kr. e. 3. században alapítottak – ma már szinte teljesen eltűnt a föld színéről. A város főtemploma, a Szent Teodor-templom 1920-ban romba dőlt. Ennek ellenére maga a hely – egy lezárt határövezet, amelynek túloldalán fekszik Örményország – vonzza az utazókat és a történészeket, mint a veszteség szimbóluma. Bagaran nem kínál sem túrákat, sem fotóalbumba illő romokat – csak az idő súlyának érzését és a volt főváros csendjét.
Bagaran története és eredete
Movses Khorenatsi örmény történész tanúsága szerint Bagaran-t a III. században alapította IV. Jervand (IV. Oront) király az Orontida-dinasztiából. Az új város gyorsan az ország szellemi központjává vált, kiszorítva Armavirt az Orontida-dinasztia pogány kultuszainak fő helyszínéről. Itt, Bagaranban összpontosultak azok a templomok és szentélyek, amelyekhez egész Örményországból zarándoklatokat tettek.
A dinasztiaváltás után, az Artaxiadok első királya, I. Artaxes idején a helyzet megváltozott. Amikor i. e. 176-ban megalapította az új fővárost – Artashatot –, a király elrendelte, hogy Bagaránból oda szállítsák át az összes pogány emlékművet és kultikus tárgyat. Így a vallási főváros elvesztette fő tartalmát, bár városként továbbra is létezett.
A VI. században Bagaran az egész Arsharunik kantonnal együtt a jeles örmény Kamsarakán-család birtokába került. Ekkor, 624 és 631 között, itt épült fel a Szent Teodor-templom – a kora középkori örmény építészet egyik legfontosabb műemléke. A templom külső felületét a nyugati apszis északi végéből kiindulva az egész kerület mentén borító feliratokat az örmény epigráfika kiemelkedő példájaként tartják számon.
A VIII. században a város a Bagratidák fennhatósága alá került. 885-ben, az örmény államiság helyreállítása után, Bagaran az új Örmény Királyság fővárosa lett I. Ashot uralkodása alatt. Utódja, I. Smbat 890-ben áthelyezte a fővárost Shirakavanba. Ennek ellenére a Bagratidák idején Bagaran a királyság egyik virágzó központja maradt; számos bagratida uralkodót, köztük I. Ashotot is, itt temették el.
A város hanyatlása évszázadokig tartott. 1045-ben a bizánciak elfoglalták, 1064-ben a szeldzsukok súlyos csapást mértek rá. A XII. században a Sah-armének uralkodtak itt, 1211-ben pedig a Zakarid hercegek. 1236-ban a mongolok feldúlták a várost, 1394-ben pedig Timur végleg elpusztította Bagarán maradványait.
A 20. század elején az ősi város helyén egy kis örmény falu állt, alig több mint 300 lakossal. Az 1920-as török–örmény háború után az Akhurjan folyó nyugati partja Törökországhoz került. A túlélő lakosok átköltöztek a keleti partra, és megalapították az új Bagaran falut – már a Szovjet-Örményország területén, körülbelül 8 km-re délre a történelmi helyszíntől.
Építészet és látnivalók
A „mit érdemes megnézni Bagaranban” kérdésre adott őszinte válasz ma visszafogott: látható nevezetességek gyakorlatilag nem maradtak. A fő műemlék – a Szent Teodor-templom – 1920-ban szándékosan lerombolták. Josif Orbelin örmény történész értékelése szerint ez a kora középkori örmény építészet egyik kiemelkedő példája volt.
Szent Teodor-templom
A templomot 624 és 631 között építették, és több mint ezer éven át Bagaran fő vallási központjaként szolgált. Az épület különlegessége a hatalmas feliratok voltak, amelyek az épület teljes külső felületét körülvették: a nyugati apszis északi végén kezdődtek, és az északi, keleti és déli homlokzatokon haladtak végig. A 19. század végi és a 20. század eleji leírások szerint a templom 1920-ig nagyrészt ép maradt – ami szándékos lerombolását különösen súlyos veszteségként jelenti a világ kulturális öröksége számára.
A Bagrati-királyok temetkezése
Történelmi források szerint Bagaránban temették el a Bagrati-dinasztia több uralkodóját, köztük I. Ashotot, az újjáalakult örmény állam első királyát. A királyi sírkamrák pontos helye nem ismert; minden valószínűség szerint ugyanaz a sors érte őket, mint a templomot és a város többi épületét.
Határ és mai táj
Ma az ősi Bagaran helyét részben a kurd Kilittaşı falu foglalja el. A terület az Akhurjan folyó mentén az örmény államhatárhoz csatlakozik – ez egy korlátozott hozzáférésű határövezet. A török oldalról romos falmaradványok láthatók; az örmény oldalról, a folyó túloldalán fekszik a mai Bagaran falu. A táj – nyílt sztyeppes dombok, csend, távoli hegyek – megőrzi annak a helynek a különleges hangulatát, ahol a történelmet szándékosan kitörölték.
Érdekes tények és legendák
- Az 5. századi örmény történész, Movses Khorenatsi Bagarant a Kr. e. 3. században alapított városnak nevezte – ez az egyik legrégebbi ismert város Örményországban. Ezzel egyidős számos ókori mediterrán várossal.
- A Szent Teodor-templom, amelyet körülbelül 631-ben fejeztek be, az egész épületet kívülről körülölelő feliratokkal volt díszítve – ez az örmény építészetben egyedülálló epigráfiai díszítési rendszer. Joseph Orbelian történész a kora középkori örmény építészet egyik legjobb példájának tartotta.
- 885-ben Bagaran lett az újjáalakult Örmény Királyság fővárosa Aszot I. Bagratid vezetése alatt. A város csak néhány évig őrizte meg fővárosi státuszát, majd az udvar Shirakavanba, később pedig Ani-ba költözött.
- Az 1920-as török–örmény háború után Bagaran túlélő lakói átkeltek az Ahuryan folyón, és 8 km-re délre – már szovjet területen – alapítottak egy új, azonos nevű falut. Így a „két Bagaran” a határ két oldalán áll.
- A 20. század elején alig több mint 300 örmény élt Bagaranban. Ma romjain a kurd Kilittaşı falu fekszik – ez egy újabb lap a kelet-anatóliai régióban a népek és kultúrák váltakozásának több évszázados történetében.
Hogyan juthat el oda
Bagaran romjai Kars tartományban, az Akhurjan folyó melletti határvidéken találhatók. A legközelebbi nagyobb város Kars (KSY repülőtér, járatok Isztambulból és Ankarából). Karsból a volt Bagaran környékére körülbelül 50–60 km-re délkeletre kell haladni az Ani felé vezető úton, majd tovább a határ mentén. A legegyszerűbb megközelítés bérelt autóval.
Fontos tudni: a terület az örmény államhatárhoz csatlakozik. A látogatáshoz előzetesen tisztázni kell a belépési szabályokat – Kars számos határ menti övezetében külön engedélyre van szükség a csendőrségtől vagy a tartomány kormányzójától. Javasolt előzetesen konzultálni a karsi utazási irodákkal vagy közvetlenül a helyi önkormányzati szervekkel. Oroszországból a legkényelmesebb Isztambulba repülni, majd onnan belföldi járattal Karsba vagy Erzurumba.
Tanácsok az utazóknak
A Bagaranba való utazás egy zarándoklat az elveszetthez, nem pedig klasszikus turizmus kirándulásokkal. Jöjjön el történelmi háttérismeretekkel: olvasson el a Bagrati-királyságról, az örmény örökség sorsáról Kars tartományban, valamint a Szent Teodor-templomról. Ellenkező esetben a határ menti falu melletti nyílt mező csupán egy nyílt mezőnek tűnik majd.
Utazás előtt feltétlenül ellenőrizze a határvidékre vonatkozó aktuális belépési szabályokat: a korlátozások változhatnak. Javasoljuk, hogy a látogatást kombinálja Ani megtekintésével – Örményország ősi fővárosával, amely néhány tucat kilométerre északra található; ott megmaradtak a középkori város lenyűgöző romjai, amelyek a turisták számára is látogathatók. Kars is megérdemel egy külön napot: erőd, a Kumbet mecset (XII. század), a XIX. századi történelmi orosz negyed, a helyi sajt és méz.
A legjobb időpont a tavasz (május–június) és a kora ősz (szeptember). Télen az utakat elborítja a hó. Vigyen magával vizet, ételt és meleg ruhát – a sztyepp és a hegyek határán az időjárás változékony. Ahhoz, hogy megértsük, mit jelentett Bagaran az örmény történelem számára, javasoljuk, hogy olvasson róla a középkori Örményországról szóló könyvekben: ez egy olyan hely, amelyet az elme hamarabb megért, mint a szem.